"Semmi amit mondok nem jön ki jól. Nem tudok szeretni harc nélkül. Senki nem tudja a nevemet. Amikor a napsütésért imádkozom, elered az eső. Belebetegszem az időpazarlásba, de semmi nem tölti ki a gondolataimat. Az ihlet nem talál meg. Felkelek és elesem, de...Élek! Ó, igen! A jó és a rossz között megtalálsz engem, a Mennyországig nyúlok! Harcolni fogok! És alszom, mikor meghalok. Élem az életem. Élem a nehéz életem."

A történet a viktoriánus kori Angliában játszódik, 1880 körül, Viktória királyné uralkodásának idejében. Eme mesében a valóság keveredik a misztikummal, fantáziával, elfeledett legendákkal. A régmúlt hangulata magával ragad a gazdag urak mámoros, fényűző életébe; a polgárok hétköznapjaiba; s a szegények szenvedéssel kikövezett mindennapjaiba. Az alvilág, mely alantasan húzódik a látszólag békés város alatt, kinyútja karját, hogy árnyékkal vesse be az emberek életét, újabb és újabb cselszövéseket szőve. Rejtélyes gyilkosságok, soha meg nem oldott eltűnések, ármányok várnak. Egyedül rajtad múlik, kivel osztod meg bizalmad, álmaid, kívánságaid, vágyaid, netalán bosszúdat. A helyes út, mely nem könnyebb, mint a helytelen, tán megtévesztő. Hisz, kinek nincs reménye, hite, kihez forduljon? A sötétből különös lények figyelnek minket, csupán egyetlen szavunkra várnak, hogy beteljesítsék óhajunkat, s megkaparinthassák a finoman fűszerezett lelket.